Kényszerkoldultatás - definíció
[1]A magyar Büntető Törvénykönyv 2012. évi C. törvénye alapján a kényszermunka definíciója:
„193. § (1) Aki mást annak kiszolgáltatott helyzetét kihasználva, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel munkavégzésre kényszerít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kényszermunkát
a) a sértett sanyargatásával,
b) jelentős érdeksérelmet okozva vagy
c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.”[2]
A kényszerkoldultatás az emberkereskedelem egyik formája, gyermekek és felnőttek egyaránt válhatnak áldozatává. Fizikai és vagy mentális problémákkal, fogyatékossággal küzdő egyének pedig különösen veszélyeztetettek.[3] A kényszerkordultatásra vonatkozóan az EU irányelv (2011/36) a következőt jelenti ki: „Ennek az irányelvnek a kontextusában a kényszerkoldulást a kényszermunka vagy kényszerszolgáltatás egyik formájaként ismeri el a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a kényszer- vagy kötelező munkáról szóló 1930. évi 29. számú egyezményének megfelelően.”[4]
Az EU irányelv a kényszerkoldulást és a bűncselekmények révén történő kizsákmányolást a munkaerő-kizsákmányolás formáinak tekinti. A "bűncselekmények révén történő kizsákmányolás" azt jelenti, hogy egy személyt többek között zsebtolvajlás, bolti lopás, drogkereskedelem vagy hasonló, büntetendő tevékenységek végzése céljából zsákmányolnak ki, anyagi haszonszerzés céljából.[5]
Vannak olyan koldusok, akiket kényszerítenek a kéregetésre. Az összekoldult összeget át kell adniuk annak a személynek, aki a koldulásra kötelezi őket.[6] A kényszerített gyermekkoldultatás jelensége az, amikor egy gyermeket közeleznek a koldulásra, majd arra, hogy átadják a teljes „megkeresett” összeget. A gyermekeket fizikai vagy pszichológiai erőszakkal, ráhatással kötelezik a koldulásra.[7]
Kényszerkoldultatás – hogyan azonosítható be
A koldulásra vagy bűncselekmények elkövetésére kényszerítést célzó emberkereskedelem áldozata/áldozatát:
-
lehet gyermek, idős vagy fogyatékos személy, aki főként közterületen (pl. utcán) vagy tömegközlekedési eszközökön koldul,
-
lehet gyermekkorú személy, aki kábítószert tart magánál vagy azt árulja,
-
lehet olyan személy, akinek a testi fogyatékosságát csonkítás okozta,
-
lehet nagy csoportban, kevés felnőtt kíséretével közlekedő gyermekek,
-
olyan kísérő nélküli gyermek, akit egy azonos nemzetiségű felnőtt „talált”,
-
csoportban mozog miközben a tömegközlekedési eszközöket használja, például fel-alá járkál a vasúti szerelvényen,
-
szervezetten működő bűnelkövetői csoport tagja,
-
nagy létszámú, gyermekekből álló csoport tagja, akiket ugyanaz a felnőtt kísér,
-
megbüntetik, ha nem koldul vagy lop eleget,
-
a csoport többi tagjával lakik és utazik együtt,
-
a csoport tagjai olyan felnőttekkel laknak együtt, akik nem a szüleik,
További, a koldulásra vagy bűncselekmény elkövetésére kényszerítést célzó emberkereskedelem jelei:
-
adott területen új típusú, csoportos bűnelkövetésre utaló bűncselekmények jelennek meg
-
arra utaló bizonyíték, hogy a feltételezett áldozatok más országban is koldultak vagy bűncselekményeket követtek el
-
arra utaló bizonyítékok, hogy a feltételezett áldozatokat egy meghatározott, rövid időszakon belül több országon is keresztülutaztatták.[10]
A kényszerkoldultatás az emberkereskedelem egyik formája, gyermekek és felnőttek egyaránt válhatnak áldozatává. Fizikai és vagy mentális problémákkal, fogyatékossággal küzdő egyének pedig különösen veszélyeztetettek.[11]
Bárki válhat kényszerkoldulás vagy bűncselekmények révén történő kizsákmányolás áldozatává: férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, az adott ország állampolgárai és külföldiek egyaránt, jogi státuszukra való tekintet nélkül. Bizonyos személyek nagyobb kockázatnak vannak kitéve, például a migránsok, főként, ha hazájukban is részt vettek hasonló tevékenységekben, vagyok azok a személyek, akik korábban is végeztek hasonló tevékenységeket, akár kényszer nélkül is, valamint bizonyos csoportok / kisebbségek tagjai, akiket közösségük tagjai toboroznak kényszer alkalmazása által, vagy hajléktalanok és utcagyerekek és más olyan gyermekek, akik gondviselők híján könnyen toborozhatók és kényszeríthetők koldulásra vagy más bűncselekmények elkövetésére.[12]
Kényszerkoldultatás – áldozattá válást megelőző ellenőrző listák
A kényszerkoldultatás a kényszermunka egy speciális esete. Ebből kifolyólag a munkacélú kizsákmányolás ismertetőjegyei és az annak elkerülése érdekében tett óvintézkedések részben ebben az esetben is alkalmazhatóak.
Kényszerkoldultatás áldozata/áldozatát:
-
lehet gyermek, idős vagy fogyatékos személy, aki főként közterületen (pl. utcán, aluljáróban) vagy tömegközlekedési eszközökön koldul,
-
lehet gyermekkorú személy, aki kábítószert tart magánál vagy azt árulja,
-
lehet olyan személy, akinek a testi fogyatékosságát csonkítás okozta,
-
nagy létszámú, gyermekekből álló csoport tagja, akiket ugyanaz a felnőtt kísér,
-
olyan kísérő nélküli gyermek, akit egy azonos nemzetiségű felnőtt „talált”,
-
csoportban mozog miközben a tömegközlekedési eszközöket használja, például fel-alá járkál a vasúti szerelvényen,
-
szervezetten működő bűnelkövetői csoport tagja,
-
megbüntetik, ha nem koldul vagy lop eleget,
-
a csoport többi tagjával lakik és utazik együtt,
-
a csoport tagjai olyan felnőttekkel laknak együtt, akik nem a szüleik,
-
minden nap nagy távolságokat tesz meg.
További, a kényszerkoldultatásra utaló jelek lehetnek:
-
adott területen új típusú, csoportos bűnelkövetésre utaló bűncselekmények jelennek meg,
-
arra utaló bizonyíték, hogy a feltételezett áldozatok más országban is koldultak vagy bűncselekményeket követtek el,
-
arra utaló bizonyítékok, hogy a feltételezett áldozatokat egy meghatározott, rövid időszakon belül több országon is keresztülutaztatták. [13][14]
[1] http://www.ilo.org/global/topics/forced-labour/definition/lang--en/index.htm; http://www.ilo.org/dyn/normlex/en/f?p=NORMLEXPUB:12100:0::NO::P12100_ILO_CODE:C029
[2] Büntető Törvénykönyv 2012. évi C. törvénye: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=152383.338099