Kényszerkoldultatás

Kényszerkoldultatás - definíció

[1]A magyar Büntető Törvénykönyv 2012. évi C. törvénye alapján a kényszermunka definíciója:

„193. § (1) Aki mást annak kiszolgáltatott helyzetét kihasználva, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel munkavégzésre kényszerít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kényszermunkát

a) a sértett sanyargatásával,

b) jelentős érdeksérelmet okozva vagy

c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.”[2]

A kényszerkoldultatás az emberkereskedelem egyik formája, gyermekek és felnőttek egyaránt válhatnak áldozatává. Fizikai és vagy mentális problémákkal, fogyatékossággal küzdő egyének pedig különösen veszélyeztetettek.[3] A kényszerkordultatásra vonatkozóan az EU irányelv (2011/36) a következőt jelenti ki: „Ennek az irányelvnek a kontextusában a kényszerkoldulást a kényszermunka vagy kényszerszolgáltatás  egyik formájaként ismeri el a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a kényszer- vagy kötelező munkáról szóló 1930. évi 29. számú egyezményének megfelelően.”[4]

Az EU irányelv a kényszerkoldulást és a bűncselekmények révén történő kizsákmányolást a munkaerő-kizsákmányolás formáinak tekinti. A "bűncselekmények révén történő kizsákmányolás" azt jelenti, hogy egy személyt többek között zsebtolvajlás, bolti lopás, drogkereskedelem vagy hasonló, büntetendő tevékenységek végzése céljából zsákmányolnak ki, anyagi haszonszerzés céljából.[5]

Vannak olyan koldusok, akiket kényszerítenek a kéregetésre. Az összekoldult összeget át kell adniuk annak a személynek, aki a koldulásra kötelezi őket.[6] A kényszerített gyermekkoldultatás jelensége az, amikor egy gyermeket közeleznek a koldulásra, majd arra, hogy átadják a teljes „megkeresett” összeget. A gyermekeket fizikai vagy pszichológiai erőszakkal, ráhatással kötelezik a koldulásra.[7]

Kényszerkoldultatás – hogyan azonosítható be

A koldulásra vagy bűncselekmények elkövetésére kényszerítést célzó emberkereskedelem áldozata/áldozatát:

• lehet gyermek, idős vagy fogyatékos személy, aki főként közterületen (pl. utcán) vagy tömegközlekedési eszközökön koldul,

• lehet gyermekkorú személy, aki kábítószert tart magánál vagy azt árulja,

• lehet olyan személy, akinek a testi fogyatékosságát csonkítás okozta,

• lehet nagy csoportban, kevés felnőtt kíséretével közlekedő gyermekek,

• olyan kísérő nélküli gyermek, akit egy azonos nemzetiségű felnőtt „talált”,

• csoportban mozog miközben a tömegközlekedési eszközöket használja, például fel-alá járkál a vasúti szerelvényen,

• szervezetten működő bűnelkövetői csoport tagja,

• nagy létszámú, gyermekekből álló csoport tagja, akiket ugyanaz a felnőtt kísér,

• megbüntetik, ha nem koldul vagy lop eleget,

• a csoport többi tagjával lakik és utazik együtt,

• a csoport tagjai olyan felnőttekkel laknak együtt, akik nem a szüleik,

• minden nap nagy távolságokat tesz meg.[8] [9]

További, a koldulásra vagy bűncselekmény elkövetésére kényszerítést célzó emberkereskedelem jelei:

• adott területen új típusú, csoportos bűnelkövetésre utaló bűncselekmények jelennek meg

• arra utaló bizonyíték, hogy a feltételezett áldozatok más országban is koldultak vagy bűncselekményeket követtek el

• arra utaló bizonyítékok, hogy a feltételezett áldozatokat egy meghatározott, rövid időszakon belül több országon is keresztülutaztatták.[10]

A kényszerkoldultatás az emberkereskedelem egyik formája, gyermekek és felnőttek egyaránt válhatnak áldozatává. Fizikai és vagy mentális problémákkal, fogyatékossággal küzdő egyének pedig különösen veszélyeztetettek.[11]

Bárki válhat kényszerkoldulás vagy bűncselekmények révén történő kizsákmányolás áldozatává: férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, az adott ország állampolgárai és külföldiek egyaránt, jogi státuszukra való tekintet nélkül. Bizonyos személyek nagyobb kockázatnak vannak kitéve, például a migránsok, főként, ha hazájukban is részt vettek hasonló tevékenységekben, vagyok azok a személyek, akik korábban is végeztek hasonló tevékenységeket, akár kényszer nélkül is, valamint bizonyos csoportok / kisebbségek tagjai, akiket közösségük tagjai toboroznak kényszer alkalmazása által, vagy hajléktalanok és utcagyerekek és más olyan gyermekek, akik gondviselők híján könnyen toborozhatók és kényszeríthetők koldulásra vagy más bűncselekmények elkövetésére.[12]

Kényszerkoldultatás – áldozattá válást megelőző ellenőrző listák

A kényszerkoldultatás a kényszermunka egy speciális esete. Ebből kifolyólag a munkacélú kizsákmányolás ismertetőjegyei és az annak elkerülése érdekében tett óvintézkedések részben ebben az esetben is alkalmazhatóak.

Kényszerkoldultatás áldozata/áldozatát:

• lehet gyermek, idős vagy fogyatékos személy, aki főként közterületen (pl. utcán, aluljáróban) vagy tömegközlekedési eszközökön koldul,

• lehet gyermekkorú személy, aki kábítószert tart magánál vagy azt árulja,

• lehet olyan személy, akinek a testi fogyatékosságát csonkítás okozta,

• nagy létszámú, gyermekekből álló csoport tagja, akiket ugyanaz a felnőtt kísér,

• olyan kísérő nélküli gyermek, akit egy azonos nemzetiségű felnőtt „talált”,

• csoportban mozog miközben a tömegközlekedési eszközöket használja, például fel-alá járkál a vasúti szerelvényen,

• szervezetten működő bűnelkövetői csoport tagja,

• megbüntetik, ha nem koldul vagy lop eleget,

• a csoport többi tagjával lakik és utazik együtt,

• a csoport tagjai olyan felnőttekkel laknak együtt, akik nem a szüleik,

• minden nap nagy távolságokat tesz meg.

További, a kényszerkoldultatásra utaló jelek lehetnek:

• adott területen új típusú, csoportos bűnelkövetésre utaló bűncselekmények jelennek meg,

• arra utaló bizonyíték, hogy a feltételezett áldozatok más országban is koldultak vagy bűncselekményeket követtek el,

• arra utaló bizonyítékok, hogy a feltételezett áldozatokat egy meghatározott, rövid időszakon belül több országon is keresztülutaztatták. [13][14]