Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a nehagyd.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
+36-80-20-55-20
A kizsákmányolás formái

Munkacélú kizsákmányolás

Az emberkereskedelem súlyos, gyakran a szervezett bűnözés keretei közt elkövetett bűncselekmény, amely súlyosan sérti az alapvető jogokat, és amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartája kifejezetten tilt.

Munkacélú kizsákmányolás - definíció

 

 Az emberkereskedelem megelőzése és az ellene folytatott küzdelem az Unió és a tagállamok elsődleges célkitűzései közé tartozik.[1] Az emberkereskedelmet az Európai Unió tagállamai, így köztük Magyarország jogrendje[2] is kifejezetten tiltja és bünteti.

Az emberkereskedelem alatt azt az emberi jogokat sértő jelenséget értjük, amikor egy személyt valamilyen szolgáltatásra kényszerítenek erőszak, csalás vagy elnyomás útján. Az emberkereskedők, abból termelnek profitot, hogy irányítják, befolyásolják áldozataikat és szexuális- és/vagy munkacélú kizsákmányolásra kényszerítik őket.[3]

A 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 192 paragrafusának megfelelően emberkereskedő az,

 

„(1) Aki mást

a) elad, megvásárol, elcserél, ellenszolgáltatásként átad vagy átvesz, illetve

b) az a) pontban meghatározott cselekmény megvalósítása érdekében szállít, elszállásol, elrejt vagy másnak megszerez”

 

A kényszerített munka az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolásának egyik gyakori formája. Az erőszak vagy megfélemlítés eszközét használva kényszerít valakit akarata ellenére munkára.[4]

A munkacélú kizsákmányolás egy másik ember munkája eredményének elsajátítása ellenszolgáltatások nélkül, a termelési eszközök magántulajdonosa mint munkáltató által. Kialakulásának feltétele az, hogy a termelő (a munkás) több terméket tudjon előállítani, mint amennyi a létfenntartásához szükséges. A kizsákmányolás tehát az új érték egy részének (értéktöbblet) elsajátítása ellenszolgáltatás nélkül.[5]

A munkacélú kizsákmányolás globálisan a kizsákmányolás leggyakrabban előforduló formája. Gyermekek, felnőttek, nők és férfiak egyaránt eshetnek áldozatául. Az áldozatokat a leggyakrabban a mezőgazdaságban, építkezéseknél, gyárakban vagy más fizikai munkát végző szektorokban kötelezik munkavégzésre.[6]

 

Munkacélú kizsákmányolás – hogyan azonosítható be

A munkacélú kizsákmányolás áldozatai:

  • olyan személy, aki a munkaerő kizsákmányolását célzó emberkereskedelem áldozatavá vált, leggyakrabban a mezőgazdaságban, építőiparban, szórakoztatóiparban, szolgáltatásokban, és a gyártóüzemekben dolgozik,
  • csoportban él, gyakran ugyanazon a helyen, ahol a munkát végzi és nem vagy nagyon ritkán hagyhatja el a munkavégzés helyét,
  • lepusztult, vagy a célnak nem megfelelő helyen lakik, mint például melléképületek vagy gazdasági épületek,
  • nem a munka jellegének megfelelően öltözik, például nem rendelkezik védőfelszereléssel, vagy meleg ruházattal,
  • nem kap megfelelő mennyiségű, és/vagy minőségű táplálékot,
  • nem fér hozzá a keresetéhez,
  • nem rendelkezik munkaszerződéssel,
  • nincs hozzáférése a saját személyazonosítási papírjaihoz, mint például az útlevele,
  • kirívóan hosszú a munkaideje, nincsen választása a munkaórákat illetőleg,
  • hosszú órákat dolgozik, viszont nem kap megfelelő fizetést,
  • számos szolgáltatás, például szállás, utazás tekintetében a munkaadótól függ,
  • az a benyomása, hogy adósságát dolgozza le; az utazás költségét egy segítő/támogató fizette, akinek azt munka vagy valamely szolgáltatás nyújtása során tudnak visszafizetni a célországban,
  • nem választhatja meg a szálláshelyét, gyakran nem tudja a szálláshelye címét,
  • soha nem hagyja el a munkavégzés helyét a munkaadó nélkül,
  • nem mozoghat tetszése szerint,
  • jobb munkát ígértek neki, de most nem azt a munkát végzi, amit megígértek neki,
  • olyan biztonsági intézkedéseknek vetik alá, amelyek célja az áldozatnak a munkavégzés helyén tartása,
  • bírságolás útján fegyelmezik,
  • sértegetésnek, bántalmazásnak, fenyegetésnek és erőszaknak vetik alá, esetleg családját, rokonait, szeretteit is fenyegetik,
  • nem rendelkezik minimális képzettséggel illetve a munkavégzéshez szükséges engedélyekkel.[7][8]

További, a munkaerő kizsákmányolását célzó emberkereskedelemre utaló jelek:

  • a munkahelyen idegen nyelvű közlemények elhelyezése,
  • a munkahelyről hiányoznak a tűz-és munkavédelmi figyelmeztető jelzések,
  • a munkaadó nem tudja felmutatni a külföldi munkaerő alkalmazásához szükséges engedélyeket,
  • a munkaadó, vagy vezető nem tudja bemutatni a kifizetett béreket tartalmazó jegyzéket,
  • a tűz és munkavédelmi felszerelések rossz minőségűek, vagy hiányoznak,
  • a munkavégzéshez szükséges felszereléseket úgy alakították ki, vagy át, hogy azokat gyermek is tudja működtetni,
  • a munkajog szabályainak megsértésére utaló bizonyítékok,
  • arra utaló bizonyítékok, hogy a dolgozóknak fizetniük kell a szerszámokért, élelemért, szállásért, amelyet a bérükből vonnak le.[9][10]

Elképzelhető, hogy munkacélú kizsákmányolás áldozatává váltál, de nem is tudsz róla. Például, ha a következő helyzetekről van szó:

  • ha más munkát kell elvégezned, mint amit megígértek,
  • ha az a személy, akinek dolgozol, azzal fenyeget, hogy feljelentést tesz ellened, mert illegálisan tartózkodsz egy adott országban,
  • ha az útleveled vagy utazási dokumentumod nincs a tulajdonodban,
  • ha a teljes pénzösszeget vagy annak a nagy részét másnak kell átadnod,
  • ha akkor is dolgoznod kell, ha beteg vagy,
  • ha le kell dolgoznod egy nagy tartozást annak, akinek dolgozol,
  • ha nem határozhatod meg, hogy hol dolgozol vagy hol tartózkodsz,
  • ha mindig más helyeken kell dolgoznod, és gyakran nem tudod, hogy hol vagy,
  • ha nem mehetsz önállóan a tartózkodási helyedről a munkába és vissza,
  • ha nem vásárolhatsz önállóan be, illetve nem vásárolhatsz magadnak új ruhákat,
  • ha téged vagy a családodat bántalmazzák, zsarolják vagy fenyegetik,
  • ha rossz munkakörülmények között dolgozol,
  • ha hosszú munkanapokat kell ledolgoznod (több mint 8 órát naponta szünet nélkül),
  • ha csak akkor pihenhetsz, ha egy meghatározott minimális összeget keresett vagy minimum egy bizonyos számú ügyfeled volt. [11]

A fentiek közül egy vagy több helyzet Rád is érvényes, vagy ismersz valakit, akire ez érvényes? Akkor lehetséges, hogy Te (vagy az illető személy) emberkereskedelem vagy kizsákmányolás áldozata lettél.[12]

Munkacélú kizsákmányolás – áldozattá válást megelőző listák

 

A munkacélú kizsákmányolás globálisan a kizsákmányolás leggyakrabban előforduló formája. Gyermekek, felnőttek, nők és férfiak egyaránt eshetnek áldozatául. A következő pontok segítséget nyújthatnak a kizsákmányolás felismeréséhez és az áldozattá válás megelőzéséhez:

  • Legyél óvatos a külföldi állásajánlatokkal! Gyanús, ha a hirdetés „könnyű” és „jól jövedelmező” munkát ígér, ha nyelvtudásra, szakképzettségre nincs szükség, ha mobiltelefonszámot, vagy jeligét adnak meg. A törvényesen működő cégekről hivatalos nyilvántartás létezik. A cégbejegyzés száma alapján kérj tájékoztatást a Cégbíróságtól.
  • A barát, családtag, ismerős által ajánlott állás önmagában még nem garancia. A munkáltató valódiságáról győződj meg, mielőtt elvállalod a munkát, ezt akár az interneten is megteheted.
  • Olyan hirdetés, amihez nem kérnek egy minimális nyelvismeretet sem intő lehet, szinte minden külföldi munkához kérnek egy minimális nyelvismeretet.
  • Köss részletes munkaszerződést, amely tartalmazza a munkavállalás minden részletét melyet gondosan olvass el, vidd el jogászhoz. Ha sürgetnek a papír aláírásával, kezd el gyanakodni. Semmilyen körülmények között ne írj alá olyan szerződést, amely általad nem, vagy nem elég jól ismert nyelven íródott.
  • Szerződéskötéskor ragaszkodj a tolmácshoz. Figyelj oda, hogy miben állapodtatok meg előzetesen szóban, és arról, hogy ugyanaz szerepel-e a szerződésben. A szerződést már a kiutazás előtt is elkérheted, így itthon is át tudod már nézni.
  • Ne hagyatkozz a munkát ajánló személy ígéreteire, és a tőle kapott információkra. Önállóan is tájékozódj a munkavállalás és a kint tartózkodás feltételeiről. Az állást ajánlótól függetlenül tudj meg minél többet arról az országról, városról, ahová mész. Kulcsszavakat is érdemes lehet megtanulni az adott nyelven.
  • Legyél óvatos az olyan hirdetésekkel, ajánlatokkal, ahol a munkát ajánló személy vagy cég teljes körű ügyintézést ígér. Tudd meg pontosan és előre mennyibe kerül a kiutazás (útiköltség, vízum, stb.). Írásban állapodj meg a kiutazás költségeiről, amelyeket független forrásból (pl. utazási irodánál, a választott célország magyarországi nagykövetségénél, internetes repülőjegy-kereső programmal) ellenőrizz le. Kezdj el gyanakodni, ha az állást ajánló személy nem ad a költségekkel kapcsolatos kérdéseidre egyenes választ, vagy túlzottan magas összeget kér. Az álláshirdetés nyelvezete, tartalmi összeállítása tanúskodik a munkáltatóról. Több helyesírási hibával megjelent álláshirdetésre ne jelentkezz.
  • Legyél óvatos, ha a munkát ajánló szállást, ellátást is ígér. Előre tudd meg pontosan, ennek milyen költségei vannak, és a költségekről írásban állapodj meg a munkáltatóval. Igyekezz még a megállapodás aláírása előtt leellenőrizni a kapott információ helyességét, például internetes keresőprogramba beírva a „lakás”, „szállás” szót és a kiválasztott város nevét. Gyanakodj, ha az önálló keresésnél jóval magasabb árat kér a szállásért az állást ajánló. Gyanakodj akkor is, ha az állást ajánló nem hajlandó a szállás címét, körülményeit vagy a költségrendezés módját egyértelműen megadni.
  • Ha munkára történő jelentkezéskor bármilyen indokkal is pénzt kérnének Tőled, akkor azt a munkát ne vállald el, ezt a munkáltató nem teheti meg.
  • Családtagjaidnak, legközelebbi hozzátartozóidnak feltétlenül add meg leendő szállásod címét, telefonszámát, és a munkáltató részletes adatait.
  • Gyűjtsd össze azokat a címeket és telefonszámokat a fogadó országban, ahová baj esetén segítségért tudsz fordulni. A listát tartsd biztonságos helyen és ne add ki a kezedből senkinek. A rendőrség és Magyarország helyi nagykövetségének telefonszámát tanuld meg fejből.
  • Külföldi munkavállalás esetén előre értesítsd a konzulátust arról, hogy mikor, hova érkezel, milyen feltételekkel.
  • Hagyd otthon az útleveled/személyazonosító igazolványod fénymásolatát és egy közelmúltban készült fényképet magadról.
  • Köss teljes körű egészség- és balesetbiztosítást, amelyről egy másolatot szintén hagyj otthon.
  • Mindig legyen „dugipénzed”. Lehetőleg annyi, hogy baj esetén haza tudj utazni, de legalább annyi, ami néhány napi élelmiszerre, szállásköltségre és egy távolsági busz vagy vonatjegyre elegendő.
  • Amint megérkeztél, értesítsd a családot és a közeli barátokat.
  • Legyen valaki, egy rokonod, ismerősöd, valaki akiben megbízol, akit meghatározott időközönként felhív. Állapodjatok meg egy szóban, vagy mondatban, ami elhangzásakor a hívás fogadója tudni fogja, hogy bajban vagy, segítségre van szükséged!
  • Az Európai Unió tagállamain belül egységesen 112 a segélyhívószám![13] [14]
 

[2] A magyar definíció a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 192 paragrafusában kerül meghatározásra: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=152383.338099

[10] 354/2012. Kormányrendelet mellékletét képező azonosító adatlap, amely itt található: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=157037.342340

Vissza