Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a nehagyd.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
+36-80-20-55-20
A kizsákmányolás formái

Szervkereskedelem

A szervkereskedelem a szervek illegális vételét és eladását jelenti, míg a szervkereskedelem miatti embercsempészet az amikor valakit a szerve(i)nek eltávolítása céljából csempésznek

Szervkereskedelem - definíció

 

[1]A szervhiány egyik lehetséges következménye az emberiszerv-kereskedelem. A szervkereskedelem összefüggésbe hozható a szervek eltávolítása céljából folytatott emberkereskedelemmel, amely súlyosan sérti az alapvető emberi jogokat, különösen az emberi méltósághoz és a fizikai integritáshoz való jogot. Szervezett bűnözői csoportok követik el, amelyek általában a fejlődő országokban választják ki a donorokat, és távolítják el a szerveket, amelyeket aztán az Európai Unió területén adnak át a befogadóknak.[2]

A szervkereskelem kifejezés olyan illegális szolgáltatásokat sorol egy csoportba, amelyek emberi szervek és szövetek transzplantációként való eladásával hoznak üzletet. Magába foglalja a szervkereskedelem céljából történő emberkereskedelmet; a transzplantáció turizmust, melynek keratein belül valaki azért utazik külföldre, hogy (illegális) szervhez jussanak egy fizetett donoron keresztül; illetve a szerv-, szövet- és sejtkereskedelmet, amely az emberi szervekkel történő kereskedést jelenti élő vagy eltávozott donoroktól.[3]

A 2008-as Isztambuli Nyilatkozat volt az első dokumentum, amely definiálta a szervkereskedelmet. Ennek a nyilatkozatnak megfelelően a szervkereskedelem a következőt jelenti: „a toborzása, szállítása, átadása, rejtegetése vagy átvétele olyan élő vagy már eltávozott személyeknek vagy szerveiknek erőszak vagy kényszerítés, emberrablás, csalás, megtévesztés útján, hatalom vagy védtelenség kihasználásával vagy készpénz vagy egyéb juttatás harmadik félnek való átadása vagy harmadik féltől való átvétele a potenciális donor feletti felügyelet átvételének érdekében, hogy annak szerveit transzplantációként hasznosítsák.”

A szervkereskedelem az Európa Tanács által 2014-ben elfogadott szervkereskedelem elleni egyezményben is definiált. Ennek az Egyezménynek megfelelően a szervkereskedelem az, amikor a következő tevékenységek egyikét szándékosan követik el:

  • Emberi szervek eltávolítása élő vagy már eltávozott donortól, ahol a szerv eltávolítása az élő vagy eltávozott donor szabad, tájékozott és konkrét beleegyezése nélkül történik vagy az eltávozott donor esetében a belföldi jog által meghatározott engedély nélkül kerül eltávolításra;
  • az adott szerv felhasználása beültetés vagy más célból;
  • az előkészítése, megőrzése, tárolása, szállítása, elfogadása, importálása és exportálása az adott szervnek;
  • anyagi támogatása vagy bűnpártolása a fent említett bűncselekményeknek vagy szándékos/eltervezett próbálkozás a bűncselekmények elkövetésére;
  • szervdonor vagy befogadó felbújtása és toborzása, melynek során pénzügyi nyereségben vagy összehasonlítható előnyben részesül a toborzó, felbújtó vagy harmadik személy;
  • nem megfelelő ígéret vagy ajánlat tétele egészségügyi dolgozóknak, köztisztviselőnek vagy magánszektorban létesített intézményben dolgozóknak, egy személy által közvetlenül vagy közvetve, olyan céllal, hogy egy emberi szerv eltávolítását vagy beültetését illegális módon segítsék vagy végrehajtsák;
  • egészségügyi dolgozók, köztisztviselők vagy magánszektorban létesített intézményben dolgozók által nem megfelelő előny kérelmezése vagy abban részesülése azzal a céllal, hogy hogy egy emberi szerv eltávolítását vagy beültetését illegális módon segítsék vagy végrehajtsák.[4]

 

Szervkereskedelem – hogyan azonosítható be

 

A szervkereskedelem áldozatai is veszélyeztetett csoportokból kerülnek ki (pl. olyanok, akik mélyszegénységben élnek) és a szervkereskedők gyakran egy nagyobb, transznacionális hálózat tagjai. A szervkereskedelem olyan szempontból elkülöníthető a többi emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekménytől, hogy a megszokott elkövetőkön kívül itt orvosok, egészségügyi dolgozók, mentősök és halottasházak dolgozói is a bűnösök és/vagy bűnrészesek között lehetnek. Továbbá, szervkereskedelemhez kapcsolódó beleegyezés és kizsákmányolás is összetett, ugyanis sokszor maguk az áldozatok írják alá a beegyezést és meg is kapják a megegyezett összegett szerveikért. Ennek ellenére, az „iparág” a mélyszegénységből és a veszélyeztetett helyzett kihasználásával maradt fenn.[5]

Azon személyek, akik szervet adnak szervkereskedelem útján:

  • kapcsolatban lehetnek (online) egy személlyel és/vagy szervezettel, amely külföldi szerv adományozást hirdet/szervez,
  • nem kaptak információt vagy helytelen vagy félrevezető információt kaptak a műtétet megelőző és követő veszélyekről és/vagy a műtét veszélyeiről,
  • nincs tudomásuk arról, hogy ki kapja meg a szervet külföldön,
  • nincs (egyértelmű) motivációjuk a szerv adományozásra,
  • rendelkeznek ismerőssel vagy olyan ismerettséggel, aki már adott el korábban szervet.[6]
  • esetenként önként ajánlják fel bizonyos szerveiket, de vagy teljesen, vagy részben nem kapják meg értük az ígért árat, vagy más szerveiket is eltávolítják,
  • hamis egészségügyi diagnózis miatt fordulnak ellátásért, de ehelyett eltávolítják a szerveiket[7]

Szervkereskedelem áldozatainak általános ismertetői:

  • mélyszegénységben élnek,
  • sebezhető helyzetben vannak (szegények, illegális bevándorlók stb.)
  • általános egészségügyi, orvosi tudás hiánya, nincs tisztában a szervek kivételének következményeivel;
  • alacsony iskolázottság,
  • fiatal korcsoport (18-30 éves), főként férfiak.[8]

Szervkereskedelem – áldozattá válást megelőző ellenőrző listák

 

A szervkereskedelem a szervek illegális vételét és eladását jelenti, míg a szervkereskedelem miatti embercsempészet az amikor valakit a szerve(i)nek eltávolítása céljából csempésznek[9]

Szervkereskedelem keretein belül szervet adó vagy adott/kapó vagy kapott személy:

  • egy, vagy több, egymást nem ismerő, azonos úticélú emberrel utazik,
  • egészségügyi háttérrel rendelkező személlyel utazik,
  • félelem jegyeit mutatja az őt kísérő személytől, például: izzadás, remegés, beszéd hiánya,
  • fizikai fájdalommal küzd, például az eltávolított szerv helyén,
  • nem saját maga szervezi meg utazását, nem ismeri az úticélt,
  • nagyobb mennyiségű készpénzt hord magával,
  • orvosi leleteket, beutalókat tart magánál,
  • külföldre történő megérkezésekor egyből egy kórházba indul,
  • úti- és személyi okmányait mástól kapja/kapta,
  • külföldre történő utazásakor nem rendelkezik saját okmányaival,
  • frissen kiadott és/vagy látványosan hamisnak tűnő okmányokkal rendelkezik,
  • utazása céljával nem összeegyeztethető útiokmányokat hord magával,
  • egészségügyi dolgozó, vagy egy kórház által bitosított szálláshelye van,
  • több másik, hasonló helyzetű személlyel osztozik a szállásán,
  • nem engedélyezett számára a szállás kísérő nélküli elhagyása, vagy nem képes arra,
  • a kórházi megjelenésekkor mindig kísérővel érkezik és távozik,
  • nem tudja a szállása pontos címét,
  • szálláshelyén orvosi vizsgálatoknak vetik alá,
  • nem esett át korábban (származási országában) orvosi vizsgálaton,
  • nagyon rövid idő alatt esik át transzplantáción külföldön (2 héttől 2 hónapig),
  • nem ismeri a transzplantáció helyszínét, a kórház nevét, a beavatkozást végző orvosokat,
  • írástudatlan, vagy olyan dokumentumokat ír alá, amelyek nem az anyanyelvén íródtak,
  • sok potenciális, de ismeretlen donorról tud,
  • olyan dokumentumokkal rendelkezik, amelyekben a donorral való viszonya ismeretlenről ismerősre van módosítva,
  • azt vallja ismeri a donort/a szervet kapó személyt, de valójában semmilyen kapcsolatuk nincs a transzplantáció előtt, vagy után,
  • egyeztetés, bejelentkezés nélkül jelenik meg a helyi kórházban egy eltávolított/újonnan kapott szervvel,
  • műtétének nyomai látványosan rosszul, vagy egyáltalán nem kezeltek,
  • nem rendelkezik műtét utáni zárójelentéssel, vagy egyéb más orvosi jelentéssel,
  • vonakodik a műtétével kapcsolatos információk megosztásától,
  • fertőzésekkel, vagy egyéb komplikációkkal tér haza külföldi látogatásról (például: HIV, malaria, meningitisz, stb.).[10]
Vissza