Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a nehagyd.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
+36-80-20-55-20
Tudj róla

A modern rabszolgaság rémképe

Csicskáztatás. A legtöbb embernek az egyszerű ugráltatás, az értelmetlen és céltalan parancsok adása, illetve az alárendelt fél esetében ezek teljesítése ugrik be e szó hallatán. Ugyanakkor napjainkban a csicskáztatás komoly társadalmi-szociális probléma, a rabszolgaság egy formája.

A rabszolgaság arcai

Mi is a rabszolgaság? A rabszolgaság az az állapot, amelyben egy személyt a fogva tartója a tulajdonának tekinti, ellenőrzés alatt tartja, jogait súlyosan korlátozza. Aki csicskáztatás áldozatává válik, az többnyire a nehéz anyagi körülményei miatt dönt amellett, hogy munkát vállal egy – akkor még látszólag jó szándékú – munkáltató mellett. A rabszolgatartás leggyakoribb áldozatai a kisebbségek, az idősek, a gyerekek, a mélyszegénységben élők, a hajléktalanok és a menekültek. Ha pedig a nemi megoszlást nézzük, elsősorban a nők vannak kitéve ennek a fenyegetésnek. Magyarországon különösen veszélyeztetettek a gyermekvédelem alól (gyermekotthonból, nevelőintézetből) kikerülő fiatalok.

A klasszikus csicskáztatás – mely hazánkban elsősorban Békés megyére jellemző – abból áll, hogy az alárendelt személy (de akár teljes családok is) az irataitól, pénzétől megfosztva a munkáltatója otthonában él és dolgozik. Mindezért fizetést nem, vagy csak elhanyagolható mértékben kap; sokkal elterjedtebb a lakhatásért és étkezésért cserébe történő munka. A nap 24 órájában rendelkezésre kell állniuk, feladatkörük pedig helyzetüktől függően szerteágazó lehet: a főzéstől kezdve, a takarításon át, a gyermek- vagy állatfelügyeletig, illetve a kertgondozásig és tüzelő begyűjtésig terjedhet. Gyakori velük szemben a fizikai erőszak, a szexuális zaklatás és bántalmazás, törvényes védelemre pedig nincs lehetőségük, hiszen irataik és szabad mozgásterük híján segítséget sem tudnak kérni.

Gyula környékén viszont inkább egy másik rabszolgatartó jelenség figyelhető meg: egy-egy tanyatulajdonos maga köré gyűjt több hajléktalan embert – főként férfiakat –, és őket dolgoztatja. Bár a pénzüket nem veszi el – sokszor nincs is mit –, de cserébe legfeljebb szállást ad, fizetséget nem. Az alföldi tanyák egy részén még víz sincs, ezért ezeket a férfiakat többnyire vízhordásra, állatok ellátására használják.

Légy résen!

Némi odafigyeléssel és egészséges gyanakvással azonban jó eséllyel elkerülhető, hogy egy csicskáztató hálójába kerüljünk. Eleve gyanúra adhat okot, ha egy álláshirdetés irreális fizetséget ígér az elvárásokhoz képest: „könnyű” és „jól jövedelmező” munkáról ír, nyelvtudásra, szakképzettségre nincs szükség, vagy mobiltelefonszámot, jeligét adnak meg.

Sajnos a barát, családtag, ismerős által ajánlott állás önmagában még nem garancia, nem ritka, hogy az áldozatot valamely hozzátartozója tartja rabszolgaságban.

Légy minden esetben körültekintő: mielőtt bármit elvállalsz, alaposan járj utána a munkáltatónak és a munkának. Legyen legalább egy személy, akit tájékoztatsz a címről, ahol dolgozni fogsz. Valamint mindig legyen hivatalos, jogász által ellenőrzött és jóváhagyott munkaszerződés. Különösen fontos, hogy ha külföldi munkáról van szó, akkor minden oldaláról érdemes körüljárni a témát, hiszen külföldről még nehezebb segítséget kérni.

Kövesd Facebook oldalunkat, hogy még több tájékoztatást, tanácsot kaphass a csicskáztatással kapcsolatban: www.facebook.com/nehagyd.hu

Vissza