Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a nehagyd.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
+36-80-20-55-20
Veszélyzónák

Magyarország

Magyarország kiindulási és tranzitország, kisebb mértékben célország is.

 Az emberkereskedőknek leginkább kiszolgáltatott társadalmi csoportok az extrém mélyszegénységben élők, a romák, a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők és a hajléktalan férfiak. Nőkkel és gyermekekkel leginkább szexuális kizsákmányolás céljából kereskednek mind országon belül, mind külföldön (ez utóbbi esetben jellemzően Európában maradnak az áldozatok pl. Hollandiában, Belgiumban, Németországban, Ausztriában, Svájcban vagy az Egyesült Királyságban). Ők főként Kelet-Magyarországról származó lányok, közülük sokan roma származásúak. Sok gyermekáldozatot állami gondozási intézményekből, javítóintézetekből toborozzák az elkövetők. A férfiakat elsősorban kényszermunka céljából használják belföldön és külföldön egyaránt (főleg nyugat-európai és észak-amerikai területeken). A kényszermunka magyar áldozatainak legfőképpen a mezőgazdasági szektorban, építkezéseken és gyárakban kell dolgoznia. Magyarország ezen kívül tranzitország is a Kelet-Európából Nyugat-Európába tartó emberkereskedelem áldozatai számára. Országon belül jelentős a roma gyermekek kényszerkoldultatása, szexuális célú kizsákmányolása vagy kisebb bűncselekményekre való kényszerítése. Ezen kívül magas az aránya a Magyarországra érkező szíriai, afganisztáni és koszovói személyek kizsákmányolásának is.

Tranzitország:

Magyarország tranzit jellege abból adódik, hogy az Európai Unió határát képezi, ezért az embercsempészek kedvelt útvonala, például Szerbia felől Ausztriába. Némely harmadik és egyes kelet-európai országok állampolgárai Magyarországon ragadnak, az emberkereskedők itt zsákmányolják ki őket. Magyarország tranzitország az Ukrajnából, Moldáviából, Bulgáriából, Romániából Nyugat-Európába és az Egyesült Államokba irányuló prostitúciós célú emberkereskedelem tekintetében. Emellett kiinduló országként is jelen van főként az Ausztriába, Németországba, Hollandiába, valamint más nyugat-európai államokba irányuló, szexuális kizsákmányolást célzó emberkereskedelem vonatkozásában. Ezeken túlmenően pedig célország Ukrajna, Moldávia, Románia és Oroszország viszonylatában.

Kiindulási ország:

Hazánk viszont elsősorban kibocsájtó ország. A szexuális kizsákmányolás áldozatainak többsége Magyarországon szintén nő, és sok magyar lány dolgozik prostituáltként Hollandiában, Belgiumban, Svájcban, Németországban és Ausztriában. Magyar nők és férfiak is esnek áldozatul kényszermunkának, hazájukban és külföldön is, többek között az Egyesült Királyságban, Hollandiában és más európai országokban (elsősorban Svájcban és Németországban) és Észak-Amerikában.

Országon belüli emberkereskedelem:

Ugyanakkor az országon belüli emberkereskedelem is növekvő tendenciát mutat, amely elsősorban az ország legszegényebb területeit érinti, többek között Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét (Északkelet-Magyarország) valamint Baranya megyét (Délnyugat-Magyarország). Tolna és Baranya megye (Délnyugat-Magyarország) és Békés megye (Délkelet-Magyarország) szintén jelentős forrásterületek. A munkanélküliség is nagyon magas, ez az áldozattá válás egyik kiváltó oka. Az uniós országokban azonosított áldozatok túlnyomó többsége magyar, és úgy tűnik, hogy szexuális és munkaerő-kizsákmányolásnak estek áldozatul. Utalnak jelek olyan esetekre is, amikor az emberkereskedelem a kábítószer-csempészethez kapcsolódik. A magyar hatóságok szerint vannak arra utaló jelek, hogy Magyarország bizonyos mértékig célországnak számít a keleti országok számára, de egyelőre ezt nem lehet adatokkal alátámasztani. 

Miért van ilyen sok magyar áldozat?

Magyarországon az egyre növekvő szegénység okán rengeteg fiatalnak kilátástalan a helyzete, nincs jövőképük. Ezek a fiatalok legtöbbször széthullott családok gyermekei, szüleik káros szenvedélyekkel élnek, gyermekeiket gyakran bántalmazzák. Az áldozatokra jellemző, hogy támogató családi, baráti kötelékei nincsenek vagy nagyon minimálisak.

A Magyarországon belül történő kizsákmányolások elsősorban a fővárosban és környékén, a Balatonnál, valamint az osztrák határ mentén történnek. A kizsákmányolást ösztönző tényezők között olyan gazdasági és társadalmi jellemzők vannak, mint a munkanélküliség, a szegénység, a munkaerőpiaci egyenlőtlenségek, valamint az olcsó munkaerő iránti kereslet. Földrajzi megoszlást tekintve a leginkább veszélyeztett helyzetben élők főleg a Kelet- és Északkelet-Magyarországról származó, minimális oktatásban részesült fiatal felnőtt nők.

Intézményi háttér:

Az emberkereskedelem elleni fellépés kereteit az emberkereskedelem elleni nemzeti stratégiáról szóló 1018/2008. Korm. határozat fektette le. Létrehozta a Nemzeti Koordinációs Mechanizmust (NKM) az emberkereskedelem ellen, és kinevezte az emberkereskedelem elleni fellépés nemzeti koordinátorát.

„Az emberkereskedelem elleni fellépés koordinátora a Belügyminisztérium Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkársága. Az emberkereskedelem elleni fellépés koordinátorának legfőbb feladata Magyarország emberkereskedelem elleni tevékenységének javítása, és a különböző állami és nem állami szervezetek közötti együttműködés elősegítése az emberkereskedelemhez kapcsolódóan. Az emberkereskedelem elleni fellépés nemzeti koordinátora képviseli Magyarország emberkereskedelem elleni tevékenységét, nemzeti, európai és nemzetközi szinten”.

A Nemzeti Koordinációs Mechanizmus a nemzeti koordinátor elnöklete alatt működik és ez az érintett magyar szereplők együttműködésének legfontosabb fóruma. Az emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyekben dolgozó és a szexuális és munkaerő-kizsákmányolás elleni küzdelemben részt vevő szervezetek tartoznak a Nemzeti Koordinációs Mechanizmus tagjai közé.

A Nemzeti Koordinációs Mechanizmus munkáját 2011 decembere óta az NGO Kerekasztal egészíti ki, amelyet szintén a nemzeti koordinátor elnököl. Azok a nem kormányzati szervezetek vehetnek részt önkéntes alapon a találkozókon, amelyek az emberkereskedelem különböző típusainak áldozatait segítő munkában vesznek részt.

A Nemzeti Koordinációs Mechanizmus tagjai részt vesznek az információk és lehetőségek megosztásában, a továbbképzések, workshopok és figyelemfelkeltő kampányok szervezésében, az áldozatok segítésében, azonosításában és irányításában, és olyan projektekben, amelyek célja a védett szálláshelyek fenntartása, kapacitásainak bővítése, illetve új védett szálláshelyek létrehozása.

 

 

 

Vissza