Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a nehagyd.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
+36-80-20-55-20
Veszélyzónák

Németország

Németország kiindulási-, tranzit- és célország. A szexuális kizsákmányolás áldozatai elsősorban európaiak, főként Bulgáriából, Romániából és Németországból, de nigériai és egyéb afrikai országok állampolgárait, ázsiaiakat és az amerikai kontinensről származó áldozatokat is azonosítottak már.

A szexuális célú emberkereskedelem áldozatainak kb. ¼-e az országon belül marad. Az áldozatok nagy többsége (87%) Európai Uniós állampolgár, főként Bulgáriából és Romániából. 2013-ban a rendőrség 542 főt azonosított szexuális kizsákmányolás áldozataként. Ezen esetekben az elkövetők egy része bolgár (26%), román (23%), illetve német állampolgár (16%) volt. A szexuális kizsákmányolás főként bárokban, bordélyházakban és magánlakásokban történik. A munkacélú kizsákmányolás áldozatai elsősorban európaiak Bulgáriából, Lengyelországból és Romániából, de akadnak köztük afgánok, pakisztániak és vietnámiak is. A kényszermunka elsősorban az építőiparban, a mezőgazdaságban, húsfeldolgozó üzemekben, éttermekben, illetve diplomáciai védelem alatt álló épületekben történik. Ezen felül kifejezetten sérülékenyek a roma származásúak és a kísérő nélküli kiskorú külföldi állampolgárok, akiket például koldulásra vagy kisebb bűncselekmények elkövetésére kényszeríthetnek. 2015-ben kb. 1,1 millió menedékkérő és menekült érkezett Németország területére, amelyből kb. 67.000 volt kísérő nélküli kiskorú, akik kifejezetten ki vannak szolgáltatva az emberkereskedőknek.

A német kormány teljesíti a nemzetközi közösség által kijelölt követelményeket az emberkereskedelem elleni küzdelemben. Az utóbbi időben a Németországba érkező migránsok magas számának köszönhetően jelentősen meg kellett növelni a német kormány kapacitásait és erőfeszítéseit a kizsákmányolás leküzdésére. Ennek ellenére Németország fenntartotta a magas szintű törekvéseit az emberkereskedelem elleni küzdelemben.[1] [2]

Németországban az emberkereskedelem elleni küzdelem mai formája az 1990-es évekre vezethető vissza, amikor felállításra került egy munkacsoport, amely a női áldozatokkal foglalkozott. Hagyományosan a német politika a nők és lányok szexuális kizsákmányolásának megszüntetésére fókuszált. 2005-től azonban az emberkereskedelem elleni erőfeszítéseket már a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően alakították, így a kizsákmányolás minden formája napirendre került. Ennek megfelelően fokozatosan változtak az intézményi és politikai keretek, hogy a munkacélú kizsákmányolás is megfelelő hangsúlyt kapjon. A német emberkereskedelem elleni stratégiának egyik fő eleme a figyelemfelhívás, többek között az elkövetők által használt módszerekre és azok változásaira összpontosítva.[3]

Az utóbbi időben átfogó intézményi változások történtek Németországban, mivel már nem automatikusan a bevándorlási szabályokat megszegőként tekintenek a potenciális áldozatokra, hanem az emberkereskedelem áldozataiként. Ez esetben ugyanis nem azonnali elzárás és hazatoloncolás vár a migráns áldozatra, hanem bizonyos alapvető szociális jogokkal élhetnek, mint a biztonságos szállás, az egészségügyi és pszichológiai szolgáltatásokhoz való hozzájutás, a munkaerőpiaci részvétel, a kártérítés lehetősége vagy a jogi tanácsadás. Ezeket azonban csak egy hónapon keresztül vehetik igénybe az áldozatok, ennek lejárta után csak abban az esetben, ha együttműködnek a hatóságokkal a bűnügyi nyomozás és az eljárás lefolytatása során.[4]

 

Vissza