Az áldozat bevonódását előidéző lélektani tényezők - 2.
Szerző: Dr. Sebestyén Árpád, klinikai szakpszichológus, Traumaközpont
A korai pszichés megrázkódtatásoknak (traumáknak), továbbá a szeretetlenségnek, az elmaradt önbizalomnövelő szülői vagy egyéb környezeti visszajelzések hiányából eredő "pótlási igény" tudattalan szinten hajtja az egyént későbbi élete során. Például a stricik által toborzott lányok, fiatal nők jellemzően nem rendelkeznek kellő élettapasztalattal ahhoz, hogy felmérjék a bókok valóságtartalmát. Az áldozat azt éli meg, hogy valaki - talán életében először - odafigyel rá és gondoskodik róla. Egy gyermekotthonban nevelkedett, tizennyolc éves áldozat úgy fogalmazott, hogy „azt hittem, megismertem az álom pasit… érzelmi síkon közeledett felém”. Az áldozatok többsége előtt nincs példa arra, milyen a feltétel nélküli szeretet. Nem veszik észre, hogy ez a becserkészés folyamata, amit akár heteken, egyes esetekben, néhány hónapon át terveltek ki a stricik. Több áldozat számolt be arról, hogy szerelmes volt a futtatójába, ahogy ez a nő is: „Ez nagyon nehéz volt, hogy volt egy fiúm, akibe szerelmes voltam, és ő eladott.”. Tizenöt fős mintán végzett kutatásból kiderült (Vörös, 2021) hogy az esetek 46%-ában a bevonódás párkapcsolatként indult, 26%-ukat pedig a férj kényszerítette. A becserkészésnek tehát fontos eszközei az érzelmi manipuláció („ha szeretsz, megteszed”), a zsarolás („ha elszöksz, megöljük a családodat”), és az anyagi kényelem kecsegtető lehetősége. Az áldozatok számára ez is megnyerő, hiszen gyakran rossz gazdasági háttérrel rendelkeznek, „nem volt villany, vizünk, fa, amivel tüzelni tudtunk volna”. Előbb hivatkozott kutatásban az áldozatok 66%-ánál jelent meg a gyermekkori nélkülözés, 26%-uk pedig állami gondozásban nevelkedett. Egy fő választotta tudatosan a prostitúciót..
Amikor az egyén már bekerült a kizsákmányolói rendszerbe, más, hasonló sorsú lányokat látva gondolhatja azt, hogy „nem vagyok ebben egyedül, és ők is kibírják”. A lányok közt kiépül egy hierarchia, versengés a strici figyelméért, amiért a manipulációra még fogékonyabbá válhatnak, és akár könnyebben kényszeríthetők is: „Amikor az utcán álltam, láttam, hogy más kiscsajai is vannak. Szeretetéhesek voltunk, mint egy darab csokira, úgy ugrottunk minden kedves szóra.”. Egy másik áldozat megélése: „Mindenki ellenség. Megmondják [a futtatók], hogyha meghallom, hogy egymással beszéltek, és kiderül, hogy valaki meg akar szökni, akkor nagy bajban lesztek. Nem tudod, ki az, aki elárulhat téged. Nem bízhatsz senkiben”. Az emberkereskedelem más területén, mint például a kényszerkoldultatás során, az áldozatoktól szintén elvárhatják a versengést a naponta koldult pénzösszeg mennyiségével mérve. A „jutalom” lehet kevesebb erőszak, több étel, vagy akár drog, ami a szenvedés mértékét rövid időre, látszólagosan enyhítheti.
"Az áldozat érzelmileg sivár, bántalmazó légkörben van, a mélyszegénység miatt életlehetőségei nemegyszer kilátástalannak tűnnek. Ekkor márkás autóval érkezik egy helyes férfi, aki belé szeret, elhalmozza szép szavakkal és ajándékokkal, és azt ígéri, elviszi magával, és minden jóra fordulhat. Az áldozatnak nincsenek szociális-érzelmi-gazdasági-pszichés eszközei, melyekkel átláthatna rajta" (Sebestyén, 2020). Egy áldozat így foglalta mindezt össze: „Ha egy emberkereskedő megnézte volna a Facebookomat, biztosan megkeresett volna. Látják, hogy öltözködtem, a családi helyzetemet, hogy nincs pénzem, és védelmi hálóm sem.”.
Kutatásaink során ugyanakkor találkoztunk olyan, szakértő által elbeszélt példával, amelyben egy munkájában sikeres, anyagi jólétben élő szülő minden tárgyi javakban dúskáló gyermeke az otthon megélt érzelmi elhanyagoltság miatt - amely során nem kapott számára megfelelő és kielégítő figyelmet, érzelmi törődést, nem volt kivel megbeszélnie ifjúsága gondjait - megszökött és prostituáltnak állt, mintegy ezt az önromboló, önsértő megküzdési formát választva.
Az előbbiekben ismertetett, a pszichés hiányok tekintetében mindannyiunkat érintő problémák, sérülések ellenére - amelyek azt sugallhatják, hogy nincs védekezési lehetőség - még a nagyon veszélyeztetett, halmozottan hátrányt szenvedő egyének közösségeiben is sokat tehetünk ismeretterjesztő munkával az áldozati létbe való bevonódás megakadályozásáért. Felhívhatjuk a veszélyeztetett csoportok figyelmét a "3 T" lehetőségeire! A (kapott ajánlat utáni) tudatos tájékozódás, a türelem (az ajánlat azonnali el nem fogadásának lehetősége), és a társas támasz (másoktól való segítségkérés, vélemény kérése stb.) elégséges lehet a fizikai-lelki gyötrelmekkel járó emberkereskedelmi létbe kényszerülés ellen.
Hivatkozások:
Sebestyén, Á. (2020) Az emberkereskedelem pszichológiai mozgatórugói. Budapest: Traumaközpont Közhasznú Nonprofit Kft.
Vörös, A. (2021) Poszttraumás növekedés és életcélok vizsgálata szexuális célú kizsákmányolás áldozatainak körében. Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Ma szakdolgozat