Kampányunk célja, hogy az emberkereskedelemmel összefüggő áruk és szolgáltatások kínálatát csökkentsük.

Mit jelent az emberkereskedelem kínálati oldala? 

Az emberkereskedelem kínálati oldalán egyrészt azok állnak, akiket leginkább veszélyeztet a kizsákmányolás, áldozattá válás. Ők a potenciális áldozatok; akik valamilyen élethelyzetük, körülményeik miatt könnyen az elkövetők célpontjaivá válnak. Másrészt a már a kizsákmányolás áldozatává vált személyek is az emberkereskedelem kínálati oldalát alkotják, akiknek jelentős része egyébként nincs tisztában azzal, hogy bűncselekmény áldozatai.

Hogyan válhat valaki az emberkereskedelem áldozatává? 

Emberkereskedelem áldozatává bárki válhat – azonban több olyan kiemelten sérülékeny csoport van, akik nagyobb eséllyel kerülnek az emberkereskedők látómezejébe.

Az elkövetők sokféle eszközt alkalmazhatnak. Habár a legtöbben azt gondolják, hogy fizikai erőszakkal, elrablással válnak áldozattá az emberek, ez általában nem így történik. A toborzás, becserkészés folyamata során az elkövetők legtöbbször más taktikákat alkalmaznak, ezek többek között: megtévesztés, félrevezetés, hazugság, hízelgés, szerelem színlelése, érzelmi zsarolás.

A legveszélyeztetettebb csoportok a következők:

• Mélyszegénységben, tartós munkanélküliségben, lakhatási szegénységben élők, szociálisan hátrányos helyzetűek, alacsony jövedelműek 
• Állami gondozásban élő kiskorúak, állami gondozásból kikerülő fiatal felnőttek 
• Krónikus egészségügyi problémával, fogyatékossággal élők 
• Kisnyugdíjasok 
• Hajléktalanok 
• Alacsony iskolai végzettségűek
• Kevésbé fejlett megyékben, illetve kistérségekben élők
• Menedékkérők, migránsok, kísérő nélküli kiskorúak 

Több olyan pszichológiai tényező van, ami növelheti az áldozattáválás valószínűségét:

• Társas támasz hiánya
• Biztos, támogató családi háttér hiánya
• Alacsony önbizalom, önértékelés, szeretethiány
• Megfelelni akarás
• Korábbi abúzus 

Hogyan toborozzák áldozataikat az emberkereskedők?

1. Az emberkereskedő kiválasztja áldozatát, majd elkezdődik a becserkészés.  Legtöbbször megtévesztéssel, hazugsággal, hamis ígéretekkel kecsegteti egy jobb élet reményében. Például munkacélú kizsákmányolás esetén egy félrevezető álláshirdetés, szexuális kizsákmányolás esetén pedig szerelem színlelése, a közös jövő ígérete lehet az elkövető taktikája.
2. Az emberkereskedő bevonja érzelmileg az áldozatot, kapcsolatot épít ki vele, majd átveszi a kontrollt felette. Munkacélú kizsákmányolás esetén az elkövető (aki lehet egy magát jószándékúnak mutató személy vagy akár munkaközvetítő cég) valótlan információt közöl a munka természetéről, körülményeiről. A szexuális célú kizsákmányolásnál az érzelmi manipuláció, a (potenciális) áldozat környezetétől való elszigetelése történik, mely módszereket a kiszemelt áldozat legtöbbször nem ismeri fel.
3. Az emberkereskedő manipulálja és/vagy kényszeríti az áldozatát. Megjelennek az egyre erőszakosabb igények az elkövető részéről, amelyek kiegészülnek verbális és nonverbális agresszióval.
4. Az emberkereskedő kizsákmányolja áldozatát. Az elkövetők célja, hogy minél hosszabb ideig benne tartsák az áldozatot a kizsákmányolásban, hogy minél tovább anyagi hasznot húzhassanak az áldozat munkájából, az általa nyújtott szolgáltatásból. Ennek érdekében szisztematikusan alkalmazzák a fizikai és lelki kényszerítés eszközeit.